ASZTAG

- szabadban tárolt, tartósan összerakott, cséplésre vagy nyomtatásra váró gabona (elsősorban búza) -

A vízről

Akkor, ha halljuk a szót, hogy víz, mindenkinek más jut az eszébe. Van, aki arra gondol, hogy milyen jó egy ebéd után elfogyasztott pohár víz, van, aki a fürdésre, más arra, hogy meg kellene öntözni a dísznövényeket. Az elmúlt aszályos esztendőben sokan gondoltak arra, hogy nagyon kellene egy jó kiadós eső. Az elmúlt évi gyenge termésátlagokról a legtöbben értesülhettek. Tehát a vízre sok helyen szükség van, nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban is és még az élet számos területén.
Országunk büszkélkedhet, hogy nemcsak jó minőségű földterületei vannak, hanem vízben is bővelkedünk. Sokszor hallani, hogy több víz folyik ki az országból, mint amennyi érkezik. Vizet hoznak a vízfolyások és víz érkezik csapadék formájában. Jól gazdálkodunk vizeinkkel? – tehetjük fel a kérdést. Belvíz és árvíz esetén a hírforrások arról írnak, hogy az ellenük való védekezés megfelelő volt. Ezek a vizek elfolynak, holott vissza kellet volna belőlük tartani. Több olyan évre emlékszem, mikor a tavaszi belvízkárt nyári aszály követte. A korábbi folyószabályozások azt a célt szolgálták, hogy minél nagyobb legyen e termőterület. A korszerűbb növénytermesztéssel vissza kellene adni a mélyfekvésű területeket a természetnek. Igen ám, de ezek magántulajdonban vannak. Állami földcserékkel meg lehetne ezt oldani, vélik többen. Növelni kellene a víz határon belül tartását, amit sokan víztározók megépítésével gondolnak el. Víztározókra épített formában is szükség van, de a meglévő holtágak iszaptalanítása is sok-sok köbméter víz megtartására adna lehetőséget. Nem mindenki az ország vízgazdálkodásán töri a fejét.
Mindenki szeretne jó minőségű élelmiszert megfelelő áron vásárolni. Ehhez szükség van az öntözött területek növelésére. Aki otthon termel azoknak javaslom az esővizek felfogását.

Várfi András agrármérnök

Áchim L. András

Többen vagyunk, akik éltünk a huszadik században. Történelmi ismereteink is sokfélék. Én úgy jellemezném a múlt század történelméhez való viszonyunkat, mintha kezünkben eltört volna egy kerámiatábla és nem tudjuk összerakni. Szeretünk bűnbakokat kiáltani és egyértelműen állás foglalni, hogy a történelemben ki a hős, ki az áruló és még sok más egyéb jelzőt is ismerünk.

Örömmel töltött el mikor tudomást szereztem, arról, hogy Békéscsaba Város Közgyűlése posztumusz díszpolgári címet szavazott meg Áchim L. András emlékére.

A képet Kiszely András facebook postjáról vettem.

Várfi András agrármérnök